Egyiket sem!

Fogjunk egy képzeletbeli szikét, és nézzünk a politika mélyére!

(Szélső)jobb, (szélső)bal, liberális, konzervatív... tényleg ez a lényeg? Hol vannak ezekben a kategóriákban azok a dolgok, amelyek az embereknek valóban fontosak lennének? Mire szavazunk, az ő hatalmuk fenntartására, vagy saját jólétünkre? Hogyan láthatjuk a maga teljes valójában, hogy mi történik körülöttünk, és hogyan tudunk tenni saját magunkért?

Olvasnivaló


Mozgalmár

BLOGOK
Against all modernity
Egy elefánt feljegyzései
Földhöz ragadva
Homo politicus
Judapest
Kapitalizmus
Királyrák
Kis magán szélsőjobb
Konzervatórium
Neokon
Negatív
Pilu blogja
Részvételi Demokrácia
Szélsőközép
tdpd
Terrormédia
Törzskocsma
Vihar a biliben

CIKK
Kibulizott ország

KÖNYVEK
Filó
A Zen és a motorkerékpár-ápolás művészete
Lila
Scientia Sacra
Klasszikus
1984
A fejedelem
Depresszió garantált
Uzsoracivilizáció
Drábik János írásai
Tőkés társaságok világuralma
Magyarország és a globalizáció

kommentek

  • : bloghaláááááál (2011.02.15. 16:29) Kispályás letámadás
  • tesz-vesz: @hattyú: amit ír Perkins azt már hosszú évek óta szajkózzák sokan és sokféle formában (nála sokkal hitelesebb emb... (2010.11.11. 11:06) Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai
  • phaidros: És tegyük hozzá akkor, hogy legalább ő öli meg... Végül persze nem lettem vega. A kolbásznál mindig elvérzek. B... (2009.01.26. 23:40) Őszinte ál(lat)barátsággal
  • hatláb: Egyik ismerősöm úgy "lépett túl a lelkiismeretén", hogy amikor egy állatot megöl, annak minden porcikáját felhasz... (2009.01.26. 23:33) Őszinte ál(lat)barátsággal
  • hatláb: akkor nem lesz több post? Pedig pont most "találtam rá" a blogra :) Na, majd ovasom a régebbi bejegyzéseket (2009.01.26. 23:18) Kispályás letámadás
  • hairybottler: Ez a velvet hihetetlen egy társasággá züllöt az OnLány-ból... és a legdurvább az, h még le is írják. A múltkor va... (2009.01.07. 19:38) A Mészáros Dóri kontra Lelenc ügy
  • bng: Ajánlom figyelmedbe a pártokról írt kör(kór)képemet: emberitisztesseg.blog.hu/2008/12/27/kor_kor_kep_a_magyar_par... (2008.12.28. 01:12) Kispályás letámadás
  • Utolsó 20

Címkék

1984 (1) 1988 (1) a (1) abszurdisztán (1) adósságspirál (2) adóteher (1) adózás (2) agymenés (2) albert (1) alkotmányos (1) állam (6) államadóság (2) államadósság (1) államtitok (1) állatbarátság (1) állatkertje (1) állatvédelem (2) álom (1) álszent (1) andy (1) antiszemita (1) antiszemitizmus (2) apeh (1) aranyközépkor (1) a polgari egyeduralomrol (1) a rossz tulajdonos (1) baloldal (2) banánköztársaság (1) bankárok (1) batthyány (1) bayer (1) bazmeg (1) beee (1) befolyás (1) befolyásolás (3) beszaráciusz (1) biodízel (1) bíróság (1) blaskó (1) brainstorming (1) büfé (1) bulvárújságírás (1) bürökrácia (1) bűvész (1) cenzúra (3) cigánybűnözés (1) cigányság (1) cincinátus (1) cinizmus (1) civil (3) civilek (1) closed (1) csakúgy (1) családi (1) csalóóó (1) defláció (1) demagógia (1) demokrácia (1) didiktátor (1) diktatúra (1) döglött (1) domestos (1) döntéselőkészítés (1) döntéshozás (1) egészségügy (3) égett (1) ego (1) egotrip (1) egyedek (1) eladósodás (1) elhatárolódás (1) elit (1) elitváltás (1) elnökválasztás (1) előítéletek (4) emberi (1) én (1) energia (3) ensz (1) érdekes (1) ernest (1) error (1) eszkimóbűnözés (1) eszme (1) etetés (15) európai únió (1) eu tagságunk költségei (1) evolúció (1) faji (1) fasizmus (2) fed (1) fejlődés (1) feketegazdaság (1) felesleges (1) felettes (1) fóbia (1) fogalomtisztázás (1) forgács (1) fuggerek (2) gazdaság (1) gazdasági bérgyilkos (1) gazdasági közösség (2) gerenda (1) gladwell (1) globalizáció (1) gondolat (1) gondolatok (1) gondolkozz (5) gúny (1) gyalulnak (1) gyilkos (1) gyűlöletbeszéd (1) gyűlölködés (2) hagyó (2) hatalom (1) határtalan (1) hazai (1) hazugság (1) hellókarácsony (1) help (1) hidrogén (1) hirdogéncella (1) hiszti (1) hit (1) hitel (2) hogyan (1) holokauszt (1) homár (1) homo (1) homofób (1) hülyemarketing (1) hűség (1) ideális (1) ideológia (1) idézet (1) idiotizmus (1) idiotos (1) igazságszolgáltatás (1) ilyen (1) indítékok (6) infláció (2) intelligencia (1) intermezzo (7) isten (1) izrael (1) jegybank (1) jegybankok (1) jegybank elnök (1) jelzálogpiac (1) jobboldal (4) jog (2) jogok (1) john perkins (1) jönazorbán (1) jótetthelyébejótadj (1) kabaré (1) kádárkor (1) kamatos kamat (1) kártérítés (1) képriport (1) kérdés (1) kétszínűség (1) kiáltvány (1) kibulizott (2) kiskutya (1) kivonulás (1) klambó (1) kókadt (1) koló (1) kommandó (1) kommunikáció (1) kondicionálás (1) konspirációelmélet (2) konszenzus (1) kontroll (1) konvergencia (1) konzervatórium (1) környezetkímélő (1) korrektség (1) kossuth (1) kossuth díj (1) közpénrendszer (1) közpénz (1) kurázsi (1) kutyái (1) kutyák (1) kutyavilág (2) láriferi (1) lelenc (1) liberálisok (2) libertáriánizmus (1) libertáriánus (1) lol (1) lúzer (1) machiavelli (1) magyarok (1) malcolm (1) mancs (1) margó (1) matrjoska (1) máv (1) mazsihisz (1) média (2) megmozdulás (1) mészárszék (1) minority (1) mint (1) monetáris szuverenitás (1) monopólium (1) morál (1) mozgalmár (1) náciveszély (1) nagykutya (1) négy (1) nemfogfájni (1) neoklasszikus közgazdaságtan (1) neokon (1) neopopulizmus (1) népmese (1) népszavazás (1) new (1) nickname (1) nincs (1) nocomment (2) nope (1) noplazacats (1) nyilai (1) odahatunk (1) okoskodás (1) olaj (1) olimipai (1) olimpia (1) öntudat (1) orkok (1) ország (3) országos civil fórum (1) oszlatás (1) ösztön (1) ösztönösen (1) párbeszéd (1) paródia (1) paul (1) pause (1) pavlov (1) pc (2) pénz (4) pénzcsinálók (2) pénzelvonás (1) pénzkibocsátás (3) pénznyelő (1) pénzrendszer (3) pénzügyi egyensúly (2) pénzügyi válság (1) petárda (1) piacosítás (1) pimpernel (1) polgár (2) polgárok (2) politika (8) politikai (2) politikusok (5) politológusok (1) posztajánló (2) potter (1) praxeológia (1) pszichológia (5) puma (2) rasszizmus (1) reader (1) reboot (1) reichstag (1) reinkarnáció (1) rendőrség (2) rendteremtés (1) report (1) részvételi (1) rétegek (1) ron (1) ronald (1) ruhatár (1) s100fs (1) ságvári (1) sajttáj (1) savazás (1) scientológia (1) sötét (1) sunyi (1) szabadságjogok (2) szálka (1) szavazók (2) szdsz (1) szegregáció (1) szennyvízcsatorna (1) szép (1) szervezet (1) szifon (1) színjáték (1) szólásszabadság (2) szórás (1) sztrájk (2) találós (1) targoncakezelő (1) társadalmi (1) technika (1) tékozló (1) terror (1) terrormédia (1) time (1) tisztelet (1) történelem (3) törvény (1) törvénytelen (1) tovább (1) tőzsde (1) translation (1) trash (1) trükk (1) tudomány (1) túlszabályozás (1) tüntetés (1) ugyanugyan (1) ügyintézők (1) union (1) uralkodó (1) usa (1) vadak (1) vadászat (1) választási (1) választók (3) vega (1) vers (1) vezetés (3) világbank (1) vipera (1) viselkedés (1) visszatekintés (1) vízbontás (1) vörös (1) vöröscsillag (1) wass (1) white (1) xmass (1) zöldenergia (2) zsanett ügy (1) zsidók (1) Címkefelhő

Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai

2007.08.11. 21:25 | Gesell | 13 komment

Címkék: ensz adósságspirál államadóság gazdasági bérgyilkos john perkins világbank


"Mi most birodalom vagyunk és amikor cselekszünk,
a magunk valóságát hozzuk létre, a történelem cselekvői
vagyunk és önök, mindannyian, csak annyit tehetnek,
hogy tanulmányozzák, amit teszünk".

Bennfentes a 2005-ös elnökválasztási Bush-gangből.

        Egy amerikai "titkos ügynök" nyilatkozik:
        lépre csalni országokat és USA szolgaságba vetni őket!



"Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai cimű, mindent feltáró s magával ragadó könyvében a bűntudattal terhelt szerző, John Perkins, meghökkentő részletességgel magyarázza el, hogy a hozzá hasonló amerikaiak valójában "felbérelt revolveresek", akiket az Egyesült Államok kormányával szerződésben álló tanácsadó cégek alkalmaznak és amelyek horogra fogják az elmaradott országokat az uzsoracápák által szándékosan rájuk sózott dollár milliárdokkal, hogy ellenőrzésük alatt tartsák politikai életüket és gazdaságaikat."
        Mark Bruzonsky - MER

Az alábbi cikk átirata a David Brancaccio, Most c. műsorában elhangzott, 2005.márc.4-i John Perkins interjúnak. (MER.2005.3.13)

Házigazda: David Brancaccio

John Perkins, elmondása szerint, pályájának nagy részében nemzetközi fejlesztési tanácsadó, birodalom épitő volt..., noha talán nem a módon, ahogyan azt önök gondolnák.
Perkins "gazdasági bérgyilkosnak" nevezi magát, - az amerikai hatalom egyfajta titkos ügynökének, nem Walther PPK revolverrel, de egy halom korrupt gazdasági táblázattal felfegyverkezve. Mint mondja, munkája abból állt, hogy meggyőzzön fejlődő országokat, vegyenek kölcsön pénzt drága projektek épitésére. Olyanokra, mint utak, duzzasztógátak és villamos vezetékhálózatok, melyek látszólag javitják az élet minőségét. De volt egy csapda: ezek a beruházások ugyanakkor annyi adósságot rónak ki ezekre az országokra, hogy sohasem remélhetik annak visszafizetését. Ez a hatalmas adósság, Perkins szerint, nemigen hagyott más lehetőséget ezen országok számára, mint Amerika kűl-, s gazdaságpolitikájának követését. Vitát kavaró könyve, az Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai, 11 hete a The New York Times bestseller listáján van.

David Brancaccio: Nos, John Perkins, üdvözlöm a Most programján.

John Perkins: Köszönöm David, örülök, hogy itt lehetek.

D. Brancaccio: Az egyik dolog, ami könyve olvasásánál az embernek eszébe jut, az, hogy egyszerűen el kell hinni, hogy nem kertel. Nem akarok rosszindulatú lenni, de egy olyan alapvető dolog, mint a címben szereplő szó, a "gazdasági bérgyilkos", úgy érzem, olybá tűnik, mintha a kiadó javasolta volna. De azt mondja, ez volt a kifejezés, amit ténylegesen használtak a szakmában.

J. Perkins: Nos, leplezett gúnnyal használtuk, de a kifejezés olyan volt, ami igazán ránk ragadt, mert amit hivatva voltunk tenni, az nagyon hasonló ahhoz, amit a maffia bérgyilkosai csinálnak. Kivéve, hogy mi sokkal hatékonyabbak voltunk ebben a tevékenységben. Sokkal titoktartóbban, sokkal hivatásosabban és jóval szélesebb síkon műveltük.

D. Brancaccio: Az igaz, hogy a szervezett bűnözés tényleg az adósságot használja hatalma kiterjesztésére. Egy adott módja van annak, ahogyan ezt teszik. Ha valaki el van adósodva, az szolga, bizonyos értelemben. És Ön látta ezt...

J. Perkins: Ez így van.

D. Brancaccio: Ebben az országban. De Ön ezt valójában átviszi a nemzetközi szintre.

J. Perkins: Igen. Ez egy nagyon régi játék. Birodalmak gyakorolták hosszú ideig. És mi, a 2-ik világháború óta a tökéletességnek egy egészen új szintjére fejlesztettük ezt, különösen az utóbbi négy évtizedben. Ténylegesen sikerült megteremtenünk azt, ami, úgy hiszem, a történelem egyetlen globális birodalma. És első alkalommal teremtettünk egy birodalmat, alapjában véve hadsereg nélkül.
Amikor a rómaiak vagy a konkvisztádorok, az angolok vagy a franciák szétküldték hadseregeiket a világ-ban és ezeket a birodalmakat megteremtették, mindenki tudta, hogy azt művelték. A hadseregek nyilvánvalóak voltak. De mi ezt sokkal körmönfontabb módon tettük. Úgy, hogy sokan az Egyesült Államokban még azt hiszik, anyagi támogatásunk önzetlen alapon történik. A legtöbbször nem önzetlen. Ezen birodalomteremtési folyamatnak a része.

D. Brancaccio: De ha másért nem, hát azért, hogy békében éljen önmagával, amikor fiatalabb volt biztosan azt mondta önmagának: "Segitem ennek a fejlődő országnak a népét, legyen az Indonézia, legyen az valamely másik ország, az által például, hogy egy vízierőmű projektet viszünk nekik." Igen, sokba fog kerülni nekik, igen, sokat kell kölcsönözniük. De végső soron azon érzés kellett, hogy vezérelje, hogy megpróbálják kisegiteni a szerencsétleneket.

J. Perkins: Hát, ez az amit az üzletviteli iskolában tanultam és ez a minta, amit a Világbank prezentál. De aki igazán megismeri ezeket az országokat, mint én is, hiszen sok időt eltöltöttem bennük, azt látja, hogy a pénz, amiből olyan létesitményeket épitenek, mint a vizierőművek, a főutak vagy a kikötők, valójában szinte sohasem jutott el az illető országba. A pénzt átutalták washingtoni bankokból Houstonba, San Franciscóba vagy New Yorkba, az ottani bankokhoz, ahonnan majd az összes a nagy US korporációkhoz került. Azokhoz, melyekről mostanában annyit hallottunk, mint pl. a Halliburton és a Bechtel. Aztán ezek a korporációk megépitették ezeket a létesitményeket, amelyek mindenek előtt a szóban forgó országok dúsgazdagjainak kényelmét szolgálták.
Az elektromosságot, a főutakat, a kikötőket ritkán használták azok, akiknek leginkább szükségük lett volna rájuk. Viszont az ország ott maradt egy hatalmas adóssággal és olyan nagy lett ez az adósság, hogy azt aligha tudják visszafizetni. Igy aztán egy adott alkalommal, mi, gazdasági bérgyilkosok, visszamegyünk az országba és azt mondjuk: "Nézzétek, sok pénzzel tartoztok nekünk és nem tudjátok fizetni az adósságot. Ezért adjátok el nekünk olajatokat egy igazán alacsony áron vagy szavazzatok velünk egy ENSZ szavazáskor vagy adjatok nekünk területeket katonai támaszpontok céljára vagy küldjetek katonai egységeket valamelyik országba, ahol a segitségeteket akarjuk."

D. Brancaccio: Azt érti ez alatt, hogy kezdettől fogva az olyasféle kölcsönre gondoltak, mellyel lényegében eladósitották ezeket az országokat?

J. Perkins: Semmi kétségem nincs afelől, hogy ezzel a szándékkal kellett elmennem ezekbe az országokba, s ezeket a projekteket összehozni, amelyek billió dollárokat hoztak vissza az amerikai korporációknak és amelyek aztán olyan mélyre juttatták az adósságban ezeket az országokat, hogy lényegében birodalmunk részévé váltak. Bizonyos értelemben rabszolgáink lettek. Fontos megérteni, hogy amit én csináltam, nem volt törvényellenes. Nem illegális. Az kellene, hogy legyen. De nem az. Nos, ha mondjuk egy bankár vagyok és odamegyek magához és rábeszélem önt, hogy vegyen fel egy kölcsönt, melyről tudom, hogy sohasem tudja visszafizetni, nos az büntetendő. Azért biróságra tudnának vinni vagy...

D. Brancaccio: Igen,...az törvényellenes.

J. Perkins: Pontosan! Az törvénybe ütközik. De nemzetközi szinten nem törvényellenes. Mi írjuk a törvényeket. S ha megnézi a tankönyveket az üzleti-, kereskedelmi iskolákban, azt látja, hogy a bruttó nemzeti termék növelése úgy van elkönyvelve, mint ami jó a fejlődéshez. És az, s általában így történt. Azonban ezen országok legtöbbjében vagy ezen országok közül sokban, amikor növeli a bruttó nemzeti termék volumenét, talán csak azon néhány család gazdagságát növeli, akiknek tulajdonában vannak az ország fő anyagi eszközei.
A nép, amelyik önellátó gazdálkodással és más tevékenységekkel vagy csaknem önellátó módon tartja fenn magát, nem nyer semmit. Valójában, ha épít egy duzzasztógátat, a vizierőmű számára, keresztbe a folyójukon, az a folyó lentebbi szakaszán pusztítja az élet jó részét. Tönkreteszi gazdaságaikat, tönkreteszi halászatukat. Rengeteg kárt okoz nekik. És ők azok, akiknek vállalni kell az adósságot, amelyik gyermekeik taníttatását, az egészségügyi ellátást, s más társadalmi szolgáltatásokat kellene, hogy fizessen. De nem lehet, mert nekünk tartoznak vele.
Annak oka, hogy megírtam ezt a könyvet, David, az, hogy végül, szeptember 11-e után rájöttem, az amerikaiaknak tudniuk kell, mi történik. Mert a legtöbb amerikai nem tudja. És szeptember 11-e csak szimbólikus kifejezése a hatalmas tömegű dühnek szerte a világban. S mi, az Egyesült Államokban nem vagyuk tudatában ennek. Szeptember 11-e valamennyire tudatosította velünk ezt a dolgot, habár úgy gondolom, nagyon elfedtük ezt az aspektusát. Azt mondjuk, terrorista gazemberek műve!

D. Brancaccio: Vagy pedig, hogy valami vallási indulatból fakad. Vagy valamiféle sajátságosan Szaudi Arábiára jellemző dolog. Ez ténylegesen nem Amerika és nemzetközi kapcsolatai miatt van. Ez az érvelés.

J. Perkins: Ez az érvelés. De valójában, ha elmegy katolikus országokba Dél-Amerikában, látni fogja, hogy Osama bin Laden hős sok ember számára. Kint van a plakátokon. Ott van a trikókon. Nagyon szerencsétlen dolog, hogy ez a tömeggyilkos egy Dávid szimbóluma lett, aki szembeszáll a Góliáttal. Ahogyan látják. Sok ember számára olyan, mint Robin Hood.
Minden nap huszonnégyezer ember hal meg táplálkozási hiányban. Harmincezer gyermek hal meg minden egyes napon betegségekben, melyekre van gyógymódunk. Amelyekre van orvosságunk. És ez nem szabadna, hogy megtörténjen. Nem kell, hogy megtörténjen. Ez ötvenezer ember minden egyes napon, akik borzalmas, fájdalmas, szörnyű és szükségtelen halállal halnak meg. Így, noha a háromezer a World Trade Centre-nél gyalázatos, borzalmas dolog volt; kétszázezer vagy még több a tszunami miatt, gyalázatos s borzalmas. Ezek hírek lesznek. De az ötvenezer, plusz, aki naponta meghal, szükségtelenül, mégcsak hírértékkel sem bír! Családjaik és az emberek, azokban az országokban nagyon dühösek. Mert meg tudnánk akadályozni a tragédiát. Valójában politikánk és különösen részvénytársaságaink politikájának tekintélyes része előmozdítja azokat az állapotokat, melyek olyan helyzetet teremtenek, melyben emberek halnak meg táplálék vagy gyógyszerhiány miatt.

D. Brancaccio: Lesznek amerikaiak, akik elgondolkodnak ezeken és azt mondják: nézd, mi megpróbáltuk megosztani a gazdagságot, de, bármi legyen az oka, nem sikerült.

J. Perkins: Nem próbáltuk megosztani a gazdagságot. Mi, amerikaiak azt hisszük, hogy ezt tesszük. Jószívű, könyörületes emberek vagyunk. De vannak, akik döntéseket hoznak és én ilyen pozícióban voltam. Ez sok embert jelent ma, ilyen pozíciókban. Nagyon meggazdagodnak. Meggazdagodnak részvénytársaságaik és mesésen meggazdagodik ezekben a fejlődő országokban az a néhány család is, amelyik kollaborál velünk ebben a folyamatban.
De a szegények sokkal szegényebbek lesznek. A rés, a gazdagok és a szegények között hihetetlenül megnőtt az utóbbi harminc évben. Ezen időszakban, amikor a Világbank és az ENSZ azt mondta nekünk, hogy javítanak a helyzeten, valójában duplájára nőtt a rés.

D. Brancaccio: Tudja, láttam egy tisztségviselőt idézni a Világbanktól az ön könyvével kapcsolatban, aki nem olvasta a könyvet. Csak néhány számadatot látott, de úgy vélte, hogy az ön nézetei e dolgokkal kapcsolatban nagyon pontatlanok. S eltekintve attól, hogy megtörtént-e vagy sem, amit ön mond, a Világbank előrelépett. Még manapság is van előrelépés. Láttam egy 1980-as statisztikát, amikor is kölcsöneik 3 vagy 5 százaléka ment olyan dolgokra, mint az egészségügy, a nyugdíjak s az oktatás. Most ez eléri a 22 százalékot. Nem adnak annyi pénzt duzzasztógátakra, amelyek felfuttatják az adósságot.

J. Perkins: Ha alaposan utánanéz azoknak a számoknak az iskolákkal, korházakkal és efféle dolgokkal kapcsolatban, látni fogja, hogy igen, több pénzt költöttek az olyan fajta létesítmények, mint az iskolák és kórházak építésére. A nagy építőipari vállalkozások meggazdagodtak rajtuk.
De nézzen a számok mögé és lássa mennyi pénzt fordítottak egészségügyi specialisták képzésére. Az orvosok, ápolónők és technikusok képzésére vagy hogy mennyit költöttek tanításra, a tanárok képzésére. Az iskolák megtöltésére. Nem elég iskolákat és kórházakat építeni. Meg kell teremteni az egész rendszert is, amely jobb oktatást és egészségügyet tesz lehetővé. Ez az....Nagyon elszomorít, hogy azt kell mondanom, ez egy olyan szisztéma, ami rengeteg port hintett az emberek szemébe. Nagyon szép képet festünk, de ha mélyebbre néz, egy egészen más történetet lát.

D. Brancaccio: John, hálás vagyok ezért. A köny címe: Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai. John Perkins, köszönöm szépen!

J. Perkins: Szívesen. Örültem a szerencsének, David.
        Ford: B. J.


Kapcsolódó témák:
A pénzrendszerről egyszerűen:
1. rész: Pénz, jelpénz
2. rész: Hitel
3. rész: Kamat
4. rész: Eladósodás

Az emberi tudás korlátozottsága
Nekem mindig annyi pénzem van, amennyire épp szükségem van.

A bejegyzés trackback címe:

http://egyiketsem.blog.hu/api/trackback/id/tr23137805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Gesell 2007.08.11. 21:53:26

A falak mögött valójában két Amerika létezik. Egy az alapító honatyák által lerakott alapkövek után fejlődésnek indult egy szabad Amerika és van egy másik Amerika ami pióca módjára csak rátelepedett az amerikai népre.
Ne feledjük, ott is sikerült végtelenül eladósítani úgy az államot mint a népet is egyaránt.

Netuddki. 2007.08.12. 13:51:59

Hát igen, a gazdaságdinamika fő tétele (a termodinamikával szemben), hogy a pénz onnan áramlik ahol kevesebb van belőle, oda ahol több van.
Persze lehet, hogy mégis inkább a gravitációra hasonlít.

Gesell 2007.08.12. 14:16:52

"Jön egy" Chavez?!
Az lenne a jó, ha nem csak mindig egy egyközpontos hatalom kétféle változatából lehetne választani, hanem a civilizáció képes lenne kitalálni az "egyiketsem" után egy harmadikat.

Vagy legalább észrevenni, hogy már ki van az találva, csak sokan még nem tudunk róla.

loggol 2007.08.12. 14:58:44

A cím biztos, hogy szerencsés fordítás?

CsT 2007.08.12. 15:25:05

A fentiekhez képest az utóbbi évtizedekben az USA a világ legnagyobb hitelezőjéből a világ legnagyobb adósává vált. Kína jó ideje átvette a vezetést..

Gesell 2007.08.12. 16:05:48

Nagyon jó megjegyzés az ami CsT írt!
Hasonló megjegyzést fűztem én is, mintjárt a cikk után.

A jelen időben működtetett pénzrendszert addig szándékszunk tanulmányozni, amíg meg nem értjük az okát, hogy mi a közös nevező hazánk és az Egyesült Államok eladósodásában.

Úgyhogy bátorítunk mindenkit visszatérni erre a blogra.

hattyú 2007.08.13. 06:45:01

"Ne feledjük, ott is sikerült végtelenül eladósítani úgy az államot mint a népet is egyaránt."

Ne hidd, hogy egyes embereket kinevezhetsz gonosznak és akkor minden megoldódik - közös dolgunk lenne végre nem hazudozni...szerintem legalábbis. Minden összefügg mindennel, amit ír Perkins azt már hosszú évek óta szajkózzák sokan és sokféle formában (nála sokkal hitelesebb emberek), nincs semmi új az írásában, nem tudom, hogy bűntudatból írta-e, de szerintem inkább csak jó biznisznek tűnt ez a nagy őszinteség, meg jó kis csont ez a sajtónak is. Európa hasonlóképpen működik (csak jobban hazudozik és még álságosabban becsapja saját magát(is)), vagy helyesebben szólva a Föld nevű bolygó éppen aktuális gazdasági modelljei jelen állás szerint ennyire képesek...

Cs amit írt az valóban nagyon fontos (bár nem újdonság), Kína hatalmas dollárhegyeket halmozott fel és szinte bármit képes megfinanszírozni, ebbe az is belettartozik, hogy visszacsorgatással ma már simán USA beli projekteket finanszíroz és ezen keresztül és ettől függetlenül bármit és bárhol meg tud hitelezni a világban. (persze nem Kína a veszélyes, Kína csak él a lehetőségeivel, a nyugatot másolja, adósságai szintén vannak, növekedése hatalmas, ugyanakkor nagy hazudozások vannak a "gazdasági csodája" körül, plusz ne feledjük el, hogy diktatúra - tehát szinte mindenre képes központi parancsbaadással)

Én nem Chávez-t látom problémának, - ő inkább csak egy mumus, jó vele este ijesztgetni a gyerekeket Európában (főleg nálunk ugyi, ahol nem ok nélkül rettegünk a szocialista csodától...) - hanem azt, hogy a gazdasági és politikai rendszereink, amiket demokráciáknak hívunk (leegyszerűsítve) tele van hazugsággal és önbecsapással, ide beletartozik a jelenleg divatos, de ettől még égető környezetszennyezéstől kezdve a Perkins által leírt dolgokig szinte minden és még egy csomó dolog. Sem ítélkezni nem akarok, sem a megoldást nem tudom, de félek, hogy hiába a sok ál-okos és gunyoros vigyor: nem lesz ez így jó...

gergely 2007.08.13. 07:52:24

Perkins - sokak számára semi újat nem mondott.A globalizált világ sajnos így működik.
Kishazánk is ebben a csapdában van.Kormánya válogatja bármely ország esetében,hogy mértékkel adósítja-e el magát,vagy nyakló nélkül vesz fel hitelt.
Nem szorul az ember Perkins magyarázatára,hogy tudja:az eladósodottság kiszolgáltatottságot jelent.
Az USA eladósodottsága más,mert $ alapú,és gazdasága elég erős,hogy tartsa magát.Financiálisan mindaddig kezelni tudja,amíg ő /FED/ nyomja a bankót és hitele van.
Egyes elemzések szerint ez a világ-pénzügyi rendszer egyszer össze fog omlani.

petike 2007.08.13. 08:56:58

uristen, milyen forditas volt ez... hogy tudnak ilyet kirakni? miert nem olvassa el vki mielott ezt a szemetet kirakjak?

"korporacio"
"uzletviteli iskola"
"egy igazan alacsony aron"

kamm 2007.08.13. 09:13:23

" "Mi most birodalom vagyunk és amikor cselekszünk,
a magunk valóságát hozzuk létre, a történelem cselekvői
vagyunk és önök, mindannyian, csak annyit tehetnek,
hogy tanulmányozzák, amit teszünk".
Bennfentes a 2005-ös elnökválasztási Bush-gangből.

Egy amerikai "titkos ügynök" nyilatkozik:
lépre csalni országokat és USA szolgaságba vetni őket! "


A szemem kerekre nyilt, amikor ezeket elolvastam - huh, micsoda ocsmany fordit(gat)as!
A tovabbiakat is elolvasva az erzes csak fokozodott: MILYEN SZEMET, OCSKA FORDITAS ez???
Mar nyersforditasnak is igen gaz, de ezek utan vegkepp nem ertem, miert sporoltak az olvasoszerkeszton?
(Ilyen ugyanis nem volt, ez egyertelmu de ha megis, akkor azonnal ki kell rugni az illetot alkalmatlansag cimen.)

Borzasztoan pocsek, amator munka; egy fortelem magyarul.

Ha hozza lehet jutni odahaza, akkor tessek megvenni az eredetit, angolul (mar jo ideje kijott, en par eve olvastam) - a fentiek alapjan a magyar kiadas egy rakas *** lett sajnos.

Kis hatterinfo: www.democracynow.org/article.pl?sid=04/11/09/1526251

Gesell 2007.08.13. 10:04:21

A magyar fordítás kritikájában van valami. Tényleg érdemes az eredetit olvasni. (én még nem olvastam angolul, de köszi a tippet)

Ennek ellenére a könyv fő mondanivalója átjön.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.11.11. 11:06:09

@hattyú: amit ír Perkins azt már hosszú évek óta szajkózzák sokan és sokféle formában (nála sokkal hitelesebb emberek), n"

például ki hitelesebb nála?

konkrét neveket hallanék szívesen