Egyiket sem!

Fogjunk egy képzeletbeli szikét, és nézzünk a politika mélyére!

(Szélső)jobb, (szélső)bal, liberális, konzervatív... tényleg ez a lényeg? Hol vannak ezekben a kategóriákban azok a dolgok, amelyek az embereknek valóban fontosak lennének? Mire szavazunk, az ő hatalmuk fenntartására, vagy saját jólétünkre? Hogyan láthatjuk a maga teljes valójában, hogy mi történik körülöttünk, és hogyan tudunk tenni saját magunkért?

Olvasnivaló


Mozgalmár

BLOGOK
Against all modernity
Egy elefánt feljegyzései
Földhöz ragadva
Homo politicus
Judapest
Kapitalizmus
Királyrák
Kis magán szélsőjobb
Konzervatórium
Neokon
Negatív
Pilu blogja
Részvételi Demokrácia
Szélsőközép
tdpd
Terrormédia
Törzskocsma
Vihar a biliben

CIKK
Kibulizott ország

KÖNYVEK
Filó
A Zen és a motorkerékpár-ápolás művészete
Lila
Scientia Sacra
Klasszikus
1984
A fejedelem
Depresszió garantált
Uzsoracivilizáció
Drábik János írásai
Tőkés társaságok világuralma
Magyarország és a globalizáció

kommentek

  • : bloghaláááááál (2011.02.15. 16:29) Kispályás letámadás
  • tesz-vesz: @hattyú: amit ír Perkins azt már hosszú évek óta szajkózzák sokan és sokféle formában (nála sokkal hitelesebb emb... (2010.11.11. 11:06) Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai
  • phaidros: És tegyük hozzá akkor, hogy legalább ő öli meg... Végül persze nem lettem vega. A kolbásznál mindig elvérzek. B... (2009.01.26. 23:40) Őszinte ál(lat)barátsággal
  • hatláb: Egyik ismerősöm úgy "lépett túl a lelkiismeretén", hogy amikor egy állatot megöl, annak minden porcikáját felhasz... (2009.01.26. 23:33) Őszinte ál(lat)barátsággal
  • hatláb: akkor nem lesz több post? Pedig pont most "találtam rá" a blogra :) Na, majd ovasom a régebbi bejegyzéseket (2009.01.26. 23:18) Kispályás letámadás
  • hairybottler: Ez a velvet hihetetlen egy társasággá züllöt az OnLány-ból... és a legdurvább az, h még le is írják. A múltkor va... (2009.01.07. 19:38) A Mészáros Dóri kontra Lelenc ügy
  • bng: Ajánlom figyelmedbe a pártokról írt kör(kór)képemet: emberitisztesseg.blog.hu/2008/12/27/kor_kor_kep_a_magyar_par... (2008.12.28. 01:12) Kispályás letámadás
  • Utolsó 20

Címkék

1984 (1) 1988 (1) a (1) abszurdisztán (1) adósságspirál (2) adóteher (1) adózás (2) agymenés (2) albert (1) alkotmányos (1) állam (6) államadóság (2) államadósság (1) államtitok (1) állatbarátság (1) állatkertje (1) állatvédelem (2) álom (1) álszent (1) andy (1) antiszemita (1) antiszemitizmus (2) apeh (1) aranyközépkor (1) a polgari egyeduralomrol (1) a rossz tulajdonos (1) baloldal (2) banánköztársaság (1) bankárok (1) batthyány (1) bayer (1) bazmeg (1) beee (1) befolyás (1) befolyásolás (3) beszaráciusz (1) biodízel (1) bíróság (1) blaskó (1) brainstorming (1) büfé (1) bulvárújságírás (1) bürökrácia (1) bűvész (1) cenzúra (3) cigánybűnözés (1) cigányság (1) cincinátus (1) cinizmus (1) civil (3) civilek (1) closed (1) csakúgy (1) családi (1) csalóóó (1) defláció (1) demagógia (1) demokrácia (1) didiktátor (1) diktatúra (1) döglött (1) domestos (1) döntéselőkészítés (1) döntéshozás (1) egészségügy (3) égett (1) ego (1) egotrip (1) egyedek (1) eladósodás (1) elhatárolódás (1) elit (1) elitváltás (1) elnökválasztás (1) előítéletek (4) emberi (1) én (1) energia (3) ensz (1) érdekes (1) ernest (1) error (1) eszkimóbűnözés (1) eszme (1) etetés (15) európai únió (1) eu tagságunk költségei (1) evolúció (1) faji (1) fasizmus (2) fed (1) fejlődés (1) feketegazdaság (1) felesleges (1) felettes (1) fóbia (1) fogalomtisztázás (1) forgács (1) fuggerek (2) gazdaság (1) gazdasági bérgyilkos (1) gazdasági közösség (2) gerenda (1) gladwell (1) globalizáció (1) gondolat (1) gondolatok (1) gondolkozz (5) gúny (1) gyalulnak (1) gyilkos (1) gyűlöletbeszéd (1) gyűlölködés (2) hagyó (2) hatalom (1) határtalan (1) hazai (1) hazugság (1) hellókarácsony (1) help (1) hidrogén (1) hirdogéncella (1) hiszti (1) hit (1) hitel (2) hogyan (1) holokauszt (1) homár (1) homo (1) homofób (1) hülyemarketing (1) hűség (1) ideális (1) ideológia (1) idézet (1) idiotizmus (1) idiotos (1) igazságszolgáltatás (1) ilyen (1) indítékok (6) infláció (2) intelligencia (1) intermezzo (7) isten (1) izrael (1) jegybank (1) jegybankok (1) jegybank elnök (1) jelzálogpiac (1) jobboldal (4) jog (2) jogok (1) john perkins (1) jönazorbán (1) jótetthelyébejótadj (1) kabaré (1) kádárkor (1) kamatos kamat (1) kártérítés (1) képriport (1) kérdés (1) kétszínűség (1) kiáltvány (1) kibulizott (2) kiskutya (1) kivonulás (1) klambó (1) kókadt (1) koló (1) kommandó (1) kommunikáció (1) kondicionálás (1) konspirációelmélet (2) konszenzus (1) kontroll (1) konvergencia (1) konzervatórium (1) környezetkímélő (1) korrektség (1) kossuth (1) kossuth díj (1) közpénrendszer (1) közpénz (1) kurázsi (1) kutyái (1) kutyák (1) kutyavilág (2) láriferi (1) lelenc (1) liberálisok (2) libertáriánizmus (1) libertáriánus (1) lol (1) lúzer (1) machiavelli (1) magyarok (1) malcolm (1) mancs (1) margó (1) matrjoska (1) máv (1) mazsihisz (1) média (2) megmozdulás (1) mészárszék (1) minority (1) mint (1) monetáris szuverenitás (1) monopólium (1) morál (1) mozgalmár (1) náciveszély (1) nagykutya (1) négy (1) nemfogfájni (1) neoklasszikus közgazdaságtan (1) neokon (1) neopopulizmus (1) népmese (1) népszavazás (1) new (1) nickname (1) nincs (1) nocomment (2) nope (1) noplazacats (1) nyilai (1) odahatunk (1) okoskodás (1) olaj (1) olimipai (1) olimpia (1) öntudat (1) orkok (1) ország (3) országos civil fórum (1) oszlatás (1) ösztön (1) ösztönösen (1) párbeszéd (1) paródia (1) paul (1) pause (1) pavlov (1) pc (2) pénz (4) pénzcsinálók (2) pénzelvonás (1) pénzkibocsátás (3) pénznyelő (1) pénzrendszer (3) pénzügyi egyensúly (2) pénzügyi válság (1) petárda (1) piacosítás (1) pimpernel (1) polgár (2) polgárok (2) politika (8) politikai (2) politikusok (5) politológusok (1) posztajánló (2) potter (1) praxeológia (1) pszichológia (5) puma (2) rasszizmus (1) reader (1) reboot (1) reichstag (1) reinkarnáció (1) rendőrség (2) rendteremtés (1) report (1) részvételi (1) rétegek (1) ron (1) ronald (1) ruhatár (1) s100fs (1) ságvári (1) sajttáj (1) savazás (1) scientológia (1) sötét (1) sunyi (1) szabadságjogok (2) szálka (1) szavazók (2) szdsz (1) szegregáció (1) szennyvízcsatorna (1) szép (1) szervezet (1) szifon (1) színjáték (1) szólásszabadság (2) szórás (1) sztrájk (2) találós (1) targoncakezelő (1) társadalmi (1) technika (1) tékozló (1) terror (1) terrormédia (1) time (1) tisztelet (1) történelem (3) törvény (1) törvénytelen (1) tovább (1) tőzsde (1) translation (1) trash (1) trükk (1) tudomány (1) túlszabályozás (1) tüntetés (1) ugyanugyan (1) ügyintézők (1) union (1) uralkodó (1) usa (1) vadak (1) vadászat (1) választási (1) választók (3) vega (1) vers (1) vezetés (3) világbank (1) vipera (1) viselkedés (1) visszatekintés (1) vízbontás (1) vörös (1) vöröscsillag (1) wass (1) white (1) xmass (1) zöldenergia (2) zsanett ügy (1) zsidók (1) Címkefelhő

A pénzrendszer megértésének problematikája

2007.08.12. 23:57 | Gesell | 6 komment

Szeretnék visszatérni egy geometriai feladatra. Néhány napot visszatartottam a megoldást, hogy minél zavartalanabbul tudjon gondolkodni rajta az olvasó.

A feladat újra itt van:

Az alábbi ábrán kellene megfejteni a lyuk keletkezésének pontos okát.

Előzetesen annyit lehet mondani, hogy minden információ a szemünk előtt van, vagyis semmi sincs elrejtve a szem elől.

Négy különböző színnel jelölt geometriai formát látunk mindkét kirakásnál. A részelemek méretei nem változnak, mégis az alsó háromszögből valahogy hiányzik egy egységnyi terület.

Tekintettel a feladat faramuci voltára, a megoldást érdemes egy kicsit részletesebben tanulmányozni.

A részletek igazsága:

Ha leltározzuk az alkotóelemeket és egyenként megvizsgáljuk mind a négyet, a következőt látjuk:

-         A piros háromszög mindkét esetben azonos:

vízszintes befogója 8 egység, függőleges befogója 3 egység.

-         A kis zöld háromszög mindkét esetben azonos:

vízszintes befogója 5 egység, függőleges befogója 2 egység.

-         A világoszöld forma mindkét esetben azonos:

két sor elemből áll, 5 és 3 egységből

-         A narancssárga forma mindkét esetben azonos:

két sor elemből áll, 5 és 2 egységből

A rejtőzködő valóság egyéb alaptalan igazságot próbál felállítani:

Ezen kívül azt látja a szemünk, hogy lényegében két derékszögű háromszöget alkotnak a részelemek, melynek befogói azonos méretűek. A horizontális befogó 13 egység és a függőleges befogó 5 egység.

Sok téves megerősítés. Tulajdonképpen mi is a probléma?!

Érezzük, hogy a részelemek méreteivel és formáival minden rendben van. Mind a négy elem változatlan, ezért még a területeinek az összege is azonos.

Tudjuk azt is, hogy két egyforma befogóval rendelkező derékszögű háromszög területe is azonos.

Ha a feladat egésze éppenséggel összetettebb lenne, különösképpen annak ábrázolása nem volna lehetséges egyazon látószögön belül, akkor magát a probléma felvetését vonnánk kétségbe.

Az éber szem már jó helyen keresgél:

Bár egy éles szemnek feltűnik, hogy a két nagy geometriai forma átfogója csak látszólag átfogó, ugyanis van rajta egy töréspont, amitől nem alkot egyenest. Így valójában a két forma nem háromszög, hanem négyszögek, melynek két szára nem éppen 180 fokban zár.

A látvány hatalma:

A hiányzó egységnyi négyzet látszata látványosabban megtöri a háromszögnek tetsző formát, mint az átfogónak látszó egyenesen található töréspont.

A megoldás megértése a rendszer összefüggéseiben található:

A zöld és a piros derékszögű háromszögek elem befogóinak aránya 2/5 és 3/8. E két befogó csak akkor alkotna folytatólagos vonalat, ha a mindkét esetben a befogók arány azonos lenne.

Más szóval a zöld és a piros derékszögű háromszögek szögei különböznek, így az átfogók egyszer homorú, egyszer domború törést alkotnak. A homorú, illetve domború törésű szárak által befogott terület pontosan megegyezik a hiányzó egységnyi négyzettel.

Matematikailag ez úgy néz ki, hogy a részelemek területei T = 12+5+8+7 = 32 egység, amíg a háromszögnek látszó terület T' = 13x5/2 = 32,5.
A fél egységnyi terület úgy jön a T'-hez, hogy a felső esetben kivonjuk a 0,5-t, s az alsó ábrán pedig hozzáadjuk a 0.5-t. Így pontosan kijön az 1 egységnyi terület.



Azért kezdtem ezzel a feladattal szemléltetni a kamatautomatizmussal működtetett pénzrendszer tulajdonságait, mert ha egyenként felsoroljuk a részelemeit, akkor látszólag azokban nincs semmi kivetnivaló. A részletek igazságát szinte bárki el tudja mondani. Amikor az ember felveszi a kölcsönt, akkor csak azt nézi, hogy mennyit kap és mennyit ad vissza.
Így írja az egyik olvasó:

„Vegyük a következő példát:
Vagy egy vállalkozó, akinek van egy befektetési terve, mely évi 7%-ot hoz.
Tőkéje viszont nincs, ezt hitelből kell fedeznie. Ha a kamatláb nagyobb, mint 7%, akkor nyilván hagyja az egészet a francba, ha kevesebb, mint 7%, akkor érdemes felvennie a hitelt.
Tehát most vesz fel hitelt 5%-kal.
Egy év múlva találkoznak.
A teljes hozam 7%, ebből kap 5% a hitelező és 2% marad a vállalkozónak.
Tehát mindketten jól jártak, és nincs itt semmiféle kizsigerelés.”
Általában ez a jellemző mélység amennyire bele szokott gondolni egy ember.

Azonban az idő előre haladásával a kamatos-kamat automatizmus mértani haladványként növekszik. Például 1$ ezer éves időtartam alatt a következőképpen növeszik.

1$ 5% kamattal 10 év múlva 1.71 dollárt fial
1$ 5% kamattal 30 év múlva 4.53 dollárt fial
1$ 5% kamattal 100 év múlva 138 dollárt fial
1$ 5% kamattal 200 év múlva 18156 dollárt fial
1$ 5% kamattal 500 év múlva 41286520310 dollárt fial
1$ 5% kamattal 1000 év múlva 1546210141033733956044 dollárt fial
 

Ha csak a hitelezés kezdetének első 10-30 évét nézzük, akkor még elviselhető a növekedés. Ám ha hosszú távon nézzük a dolgokat, akkor kilóg a lóláb. S az a baj, hogy csak akkor érthető meg a lényeg, ha hosszú távon és a rendszer egészében gondolkodunk. Ez olyan, mint egy rejtőzködő valóság, ami rövid távon látszólag nem annyira releváns. Mindjárt felállítja azt az alaptalan igazságot, hogy a hitelfelvevőt sohasem fogja érinteni ez a probléma.

Már a pénzmennyiség növekedés problémájának a felvetése is, „Tulajdonképpen mi is a probléma?!” reakciót vált ki.

„Az meg hülyeség, hogy sokkal több pénz lesz, mint amennyit a gazdaság képes megtermelni.”

Folytassuk az idézetet:

„A kamat két ok miatt létezik:
- a pénz időértéke miatt, mert a hitelező lemond a jelenbeli fogyasztásáról, egy magasabb jövőbeli fogyasztás érdekében.
- a példámban nem írtam, de a valóságban jelentős kockázatok is előfordulnak. Vajon miért vannak hitelképesség vizsgálatok? Mert a hitelező nem akarja elveszteni a vagyonát.
A bank esetében pedig ne felejtsük el, hogy ő betétesek pénzét is kockázatatja. Tehát ha valaki panaszkodik, hogy miért nem kap pénzt a banktól, az gondolkozzon el azon, hogy hasonló helyzetben lévő felebarátjának ő adna-e hitelt, és ha igen, akkor milyen feltételekkel.”

Ne feledjük, a kockázat a betétesek pénze és a jelen hitelező rendszer fenntarthatóságát érinti.

A jelpénzrendszer köré épített komoly kockázati elemzések és egyéb presztizst és biztonságot sugalló tevékenységek elsősorban a látvány hatalma, s azért vannak, hogy a rendszert a jelen formában fenntarthassák. A pénz csak egy jel, s ha nem lenne biztosítva iránta a bizalom, akkor értéktelenné válik.

A kamatos-kamat számtani haladvánnyal történő növekedési üteme mivel nagyobb ütemben növekszik, mint a reálgazdasági fedezet, ezért újabb és újabb olyan pénzérték kerül forgalomba, ami nem fedezett reálértékkel. Ha nem így lenne, akkor nem tudnák jóváírni a betétért járó kamatot. Éppen ezért hatalmas kényszer van, hogy minél nagyobb mennyiségű pénzt helyezzenek ki hitelbe. Mivel a reálgazdaság egy adott ponton túl már nem tudja felvenni a versenyt a kamatos pénzrendszer mértani haladvány növekedésével, a rendszer fenntarthatósága miatt rákényszerülnek a pénz mennyiségének az olyan növelésére is, ami már teljesen fedezetlen. A rendszer természetéből adódóan így létrejött kényszer megkívánja, hogy a jelpénz kibocsátás valahol nyitott legyen. Ezt nevezik korlátlan jelpénz kibocsátásnak, bár pontatlan a kifejezés, amire később visszatérünk.

Egy átlagember korlátlan jelpénz kibocsátás hallatán az jut eszébe legelőször, hogy ha ilyen könnyen kapna hitelt, akkor végül is bárki ingyen, legalábbis nagyon könnyedén juthat jelpénzhez. Látva azt, hogy azért nem adják olyan könnyen azt a hitelt, máris kétségessé válik számára a jelpénz ilyen korlátok nélküli kibocsátása.

Ha egyeseknek ilyen könnyű jelpénzt előállítani, akkor mégis miért vannak elég kemény feltételei a hitel igénylésnek és miért nem adnak mindenkinek annyi pénzt amennyit akar?

Ne feledjük, aki egyszer eljutott addig, hogy megszerezte a jelpénz kibocsátás jogát, annak érdekében áll minél tovább fenntartani a rendszer működtetését. Éppen ezért csak komoly kockázati elemzésen történő átszűrés során válogatják ki azokat, akik kaphatnak hitelt.

Ha nem lenne ilyen kockázati szűrés és mindenki kapna hitelt, akkor előállna az eset, hogy a hitelezőnek sokan nem tudják visszafizetni a jelpénzt és a kamatokat. Rövid időn belül az egyezményes jelpénzben a bizalom is romlana, ami már közvetlenül fenyegeti a hitelező működését.

Most pedig eljutottunk a korlátlan jelpénz kibocsátásának a felülről történő korlátozásához. Mint már említettem, a „korlátlan” jelző helyett kellene valami, ami egyszerre kifejezi, hogy a betétek mennyiségén felül, de ugyanakkor egy bizonyos szabályozáson alul határozza meg a pénzmennyiség növekményt. A jelenleg alkalmazott korlátozás a kétszintű bankrendszernek az alsó szintű kereskedelmi bankjai számára a tartalékrátával szokták korlátozni. Sajnos a tartalékréta csupán 5%, sőt Bázel II-es szabályozással még azt is lehet csökkenteni.

Aki érti, hogy mi a szerepe a tartalékrátának, az mindjárt tudja milyen lehetőségeket nyit meg a hitelező pénzintézet számára. Milton Friedman Nobel-díjjas közgazdász is az utóbbi időben bátorította volna a kormányzatokat a tartalékráta 100%-ra történő felemelésére. Ugyanis csak akkor beszélhetünk arról, hogy a pénzintézet csak azzal és pontosan annyi kintlévősége van, ha 100%-os tartalékráta lenne megszabva.

A rendszer összefüggéseit még elég sokat kell nézni, egyelőre itt zárom soraimat.

A bejegyzés trackback címe:

https://egyiketsem.blog.hu/api/trackback/id/tr75138530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

prince llevln · http://egyiketsem.blog.hu 2007.08.13. 09:06:25

Tehát akkor a korlátlanság nem tényleges korlátlanságot jelent, hanem azt, hogy a tényleges betéti pénz felett lehet hitelt kibocsátani. Vigyázni kell a fogalmazással.

A fő probléma pedig, ha jól értem, az, hogy maga a banki tevékenység nem értékteremtő, tehát az ebből keletkező profit mögött nincs valódi reálgazdasági folyamat (dolgozók bére, cégek bevétele a bankban, stb.) - és ami fő, a mai gazdasági rendszer teljesítményének nagy része ilyen jellegű gazdasági tevékenységből realizálódik? És ez a betéteken felüli összeg forog vissza újra és újra ebbe a rendszerbe - itt van a kamatos kamat jelentősége? Hogy valódi fedezet nélküli pénz kamatozik, és teremt új jelpénzt?

Gesell 2007.08.13. 11:17:00

Mondod, hogy vigyázni kell a fogalmazással.
De ezt is a végtelenségig lehet fokozni, ugyanis mi az, hogy "tényleges korlátlanság"?

Ha van egy komplex rendszer, amiről többet kell mesélni a megértéshez mint csupán azonnal kimonadni egy szóval a konklúziót, akkor hogyan fogod kiválasztani a legpontosabb fogalmat, amit majd érteni is fognak. Nem-e arról van szó, hogy az egy szimbólum (fogalom) más és más ember számára különböző pontatlansággal tesz érthetővé valamit?

A tudományban folytonos a fejlődés, ezért nincs kizárva az, hogy a megértés növekedésével adott esetben újabb pontosítások születnek a szimbólumként használt fogalmakkal kapcsolatban.

A témában különböző tudással rendelkező emberekkel, különböző megközelítésekben lehet és talán kell is használni a szimbólumokat. Teljesen természetes és a probléma mélységeinek a megértését szolgálja az amikor a szimbólumként használt fogalmakat ütköztetjük.

Akinek ébersége már tovább jutott a megértésben az egyrészt ne feltételezze mindjárt azt, hogy mindenki aki még más megközelítésben beszél, az tudatlansággal megvádolható!
A vitaképes gondolkodó veszi a fáradságot és igyekszik megfogalmazni jobban a lényeget. Így működik a társadalom ahol még létezik a minimál én reflexszerű megnyilvánulásain túl is tudás.

Társadalmi jelenségek megértéséhez elkerülhetetlen a közösségben történő fejlődés.

Bakura az okostojás · http://bakura.buzz.hu 2007.08.13. 13:38:29

"Egy gondolatbűnöző naplója"
Ez tetszik. :)

tbando 2007.08.13. 19:46:06

Nem komplikálod egy kicsit túl? Mert én például egyáltalán nem tőrődtem a háromszögekkel, mivel nem sok közük van lyukhoz. Az meg, hogy a másik két idomból kétféleképp összerakott téglalapok területe nem egyforma az tök normális, mivel 5*38*2. A háromszögek meg csak a hülyítés kedvéért szerepeltek az ábrán. Hogy a trivialitás ne tünjön fel.

Na most kétségtelen, hogy a problémák "komplex" elemzése címén gyakran elveszünk a részletekben. Amire persze gaz bankárok örömmel rájátszanak.

tbando 2007.08.13. 19:52:35

az 5*38*2 nem az én művem. A kacsacsőrök feltehetőleg htm-jelként eltüntek. Tehát helyesen: 5*3 nem egyenlő 8*2-vel.

Gesell 2007.08.13. 21:17:36

Nem az volt a célja a példának, hogy minél gyorsabban megoldjuk a feladatot. Talán az iskolarendszerben tanítanak azzal a céllal, hogy minél gyorsabban minél több feladatot oldjon meg a diák. Aztán, hogy mennyire mélyen érti is amit csinál, az már másodlagos. Az életben a termelői folyamatok igénylik az ismétlődő feladatok elvégzésére képzett erőforrást, úgyhogy nincs is ezzel semmi baj.

Szerettem volna végigmenni, hogy minél több ember meglátását is érintsem.