Egyiket sem!

És most végre az ÜGYről. Az egyén a politikai játékokban tehát óhatatlanul elhasználódik, így gondolhatnánk, hogy célszerű cserélni őket. Itt persze közrejátszik az előző posztban említett első típusú önmenedzselés is, azaz az illető tisztának érzi magát (esetleg az is), vagy nem érzi tisztának magát, de eltereli erről a figyelmet. Az is lehet, hogy ő és környezete nem tartja fontosnak a tiszta látszatot, mivel képes olyan mértékben irányítani a politikai történéseket, befolyásolni a választókat, hogy számukra a bemocskolódás ténye csak egy mellékinformációvá válik, főleg, ha valakit még utálnak is.
Ezt a manővert szolgálja az ÜGY.

Az ÜGY szó számomra a következőt jelenti: fogjunk bizonyos, történelmi alapon, vagy önkényesen (mondjuk mert azt még senki sem foglalta le) egy csoportba tartozó értékrendszert, és jelentsük ki, hogy mi ezeket így egyben képviseljük. És itt a kijelentésen van a hangsúly, nem a képviseleten. Ez az oka annak, hogy úgynevezett baloldalról, jobboldalról, és úgynevezett liberalizmusról beszélek.

Az általunk jelenleg ismert, a történelem folyamán kialakult, képviselhető értékek szépen fel lettek osztva a 3 jelentős párt között, képviseleti szinten. De aki kicsit is figyeli a történéseket, és leveti az elfogultságot, a személyes érzéseket, és pusztán a tények, történések alapján von le következtetéseket, az láthatja, hogy ezek az értékek csak a szavakban vannak meg.

Talán nem kéne ilyen gyorsan, és ekkorát ugranom - de szerintem az is látszik, hogy ezek az értékek önállóan nem is képviselhetők. Egyetlen egyén sem hoz ugyanis kizárólag liberális, kizárólag baloldali, kizárólag keresztény értékrend szerinti stb. döntéseket. Mindnyájunkban megvan minden, és mi döntjük el, hogy mikor melyiket választjuk! És lássuk be, elsősorban emberek vagyunk, emberi módon döntünk, nem merev erkölcsi szabályok szerint. Nem is menne, és értelme sincs. Illetve az erkölcsnek van, csak attól tartok, ebből van a legkevesebb a politikai életben.

Azt látom nagy problémának, hogy annak ellenére, hogy a mai politikai rendszer oldalak mentén válik részekre, az egyes oldalakat képviselők, és főleg a rájuk szavazók igazából nincsenek tisztában ezeknek a kategóriáknak a jelentésével  - vagy, és ez a rosszabb - cinikusan csak a választásokkor tartják ezeket fontosnak.

Most egy kis kitérő: szeretném kerülni a konkrét pártok, személyek, események említését, mert ezen az úton, és a célban, ahova el szeretnék ezzel az egésszel jutni, nem az a lényeg, hogy ki mit tett, ki mit rontott el, és hogyan kellene ezért megbüntetni. Azonban, illusztrációképpen szükségem van konkrét példákra is.

Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy a baloldali, liberális, jobboldali kifejezéseket én nem pejoratív módon használom. Ha valaki ezt így érzi, az inkább az elkötelezettsége miatt fogja így érezni. Azonban, ha velem jönnek erre az "útra", kérem, az elkötelezettségeiket erre a rövid időre, hagyják maguk mögött.

Visszatérve a fentiekre, az FIDESZ egyes intézkedései inkább baloldaliaknak mondhatók (ha ezt MSZP-elkötelezett választóknak nehéz elhinni, akkor elhihetik saját pártjuknak, amely kommunista szemlélettel vádolja a FIDESZ-t), és meglepően könnyen szavaztak nacionalista párt létükre Románia beszavazása mellett, a magyar autonómia erősítése nélkül.

Az MSZP eddigi regnálása főleg megszorításokat hozott, kivéve a második kormányzásuk elejét, ami viszont jó sokba került nekünk (nem nekik...). Baloldali intézkedéseik főleg a szavazótáboruknak szóltak, és érdekesek baloldali érzelmű milliárdos vezetői és képviselőik is.

Az SZDSZ-nél érdekes az alapító atyák távozása, akiknek a kezéhez semmi gyanús ügy nem tapadt, ellentétben azokkal akik maradtak. Érdekes továbbá az októberi események rendőri erőszakkal kapcsolatos álláspontjuk, és főleg a hallgatásuk nagyon beszédes, főleg az állandó elhatárolódási késztetésük miatt. A tüntetőket a földön összerugdosó, szabálytalanul eljáró rendőrök miatt viszont nem emelték fel a szavukat. Pedig igazából maga az összerugdosás mint olyan, problémás, ezt egy liberális értelmiséginek látnia kéne. Vagy van olyan, amikor szabad rugdosni?

Szóval, ha a fenti pártok képviselik a jobboldal, a baloldal, és a liberalizmus ügyét, akkor én nem értem, mit jelent jobboldalinak, baloldalinak és liberálisnak lenni. De hát én csak egy szavazó vagyok, akinek joga van elmenni szavazni 4 évente, egyébként meg ájult tisztelettel kellene néznem a nagyok ténykedését. :)

Kedves elkötelezettek, ne bántsatok a fentiek miatt. :) Én azt gondolom, szép dolog az elkötelezettség, de még szebb a következetesség. Fel lehetne hozni érveket pro és kontra, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy amikor már oda jutunk, hogy magyarázni kell a bizonyítványt, hogy miért nem felelünk meg teljes mértékben az általunk képviselt értékeknek, és amikor politikai tét nélküli, vagy a politikai táborunkat erősítő gesztusokra telik, és mindezt pragmatizmusnak hívjuk, akkor ott már szerintem fel kell tenni a kérdést: és az ÜGY? A polgár az ÜGYért szavaz. És megkaptuk már az összes párttól, hogy más a választás, és más a kormányzás... és a jól nevelt szavazó bólogat is, hogy igen, hát ez így van. Jól neveltek lettünk.