A hír szerint a pénzügyminisztérium és a kormányzat csúcsvezetése véres küzdelmet folytat a minisztériumokkal, a költségvetési fegyelem megszilárdításáért. A begyökeresedett bürökraták, a csinyovnyikok foggal-körömmel kapaszkodnak szerzett jogaikba, de a Pénzügyminisztérium természetesen őszig lángpallosával rendet vág közöttük.

A cikket olvasva az ember elégedetten dől hátra, hogy igen, hát eszerint mégiscsak próbálják keresztülvinni a reformokat, csak hát érthető módon az adóterheket könnyebb növelni, a szervezéshez már idő kell, és hát a fránya belső ellenzék legyőzése is szükséges, le kell győzni a velejéig rothadt rendszer belső ellenállását.

Hátradől az ember, és tovább is lép, azzal a jóleső érzéssel, hogy ott fenn dolgoznak. Jólesően gondoljuk, hogy a saját megemelt adónkkal is az ország felemelkedését szolgáljuk. Mindnyájunknak közösen dolgoznunk kell a szebb, jobb, fejlettebb, és élhetőbb Magyarországért!

DE.

Tudjuk, hogy a legjobb hazugság az, amiben minden igaz, a lényeg az, amit a kimondása elrejt. Ne legyenek kétségeink afelől, hogy ők is tudják. Nyilvánvaló, hogy a rendszer tényleg ragaszkodik a beidegződésekhez, az előjogokhoz. Nem sajnálom a minisztériumi bürökratákat. Igaz az is, hogy valóban racionalizálni kell, mert régi, elavult a struktúra.

Odafenn pontosan tudják azt is, hogy az adóemeléseket már mindeki érzi, az olcsó állam építésének, az állami takarékoskodásnak viszont semmi jele. Pontosan tudják ők is, hogy már kilóg a lóláb.

De most már megvan, hogy mire fogják majd. Mert Veres János és a Pénzügyminisztérium, és Gyurcsány Ferenc sosem téved, mindig tudja, merre kell menni, az a helyes út, amit ők gondolnak, és ha mégsem sikerül, az mindenki más hibája lesz rajtuk kívül. Ha mindig ők lettek volna hatalmon, akkor sosem jut ide az ország. (Ja hogy már a második ciklust töltik? Bocs, ez nagy tapintatlanság volt tőlem.)

De nem is ez a lényeg.

Az ordas nagy hazugság az, hogy az egészségügy rossz finanszírozása, a hivatalok ineffektív működése, az oktatók túl nagy létszáma, stb. miatt van ebben a helyzetben az ország.

Az ordas nagy hazugság az, hogy az egyes állami szolgáltatások csökkentése a kiadáscsökkentés érdekében bármiféle haszonnal járna. (Emlékeztek még az ÁFA csökkentésének következményeire, és hogy kik jártak jól vele?)

Az ordas nagy hazugság az, hogy az eladósodás a fogyasztás miatt van. A minisztériumok, az állami intézmények, és a mi fogyasztásunk miatt.

Ez a legnagyobb hazugság, aminek most mindannyian az árát fizetjük. És annak is, hogy elhisszük ezt. Sokkal jobban megfizetünk mindenért, mintha házat vettünk volna 35 év hitelre.

Azon elgondolkoztatok már, hogy újabban miért jönnek az olyan nyilatkozatok, hogy "nem baj, ha hitelt veszünk fel, ha van aki adjon"?