A pénzügyi üzleti válságjelenségeket Németországban újabb megvesztegetési ügyek felszínre kerülése mélyítette. A Siemens óriáscég, a német ipar talán legfejlettebb óriásvállalatának több regionális központjában megint rajtaütésszerű házkutatást tartottak államügyészek és nyomozók. Kiderült, hogy a megrendelésekért cserében eurómilliókat vettek föl a Siemens vezetői, mégpedig a volt Jugoszlávia területén. A Siemens több nagy beruházásban vesz részt Szerbiában éppúgy, mint Horvátországban és több más volt jugoszláv köztársaságban.
Eközben ezen fejleményektől függetlenül a Siemenséhez hasonlóan szinte minden más német cég részvényárfolyama zuhant a tőzsdén. A német tőzsdeindex két nap alatt öt százalékot veszített az értékéből. A londoni és a zürichi tőzsdén csak tegnap több mint 3 százalékos árfolyamveszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a befektetők. Ezek a rendkívüli esések egy világméretű hitelezői válság kialakulásával vannak összefüggésben. Az amerikai jelzálogpiac, lényegében az ingatlanpiac látszik összeomlani. Amerikaiak tíz milliói nem tudják visszafizetni felvett kölcsöneiket. Ennek elsődleges következménye, hogy megingott a bizalom az egész gazdaságban a hitelezők, tehát a bankok iránt.
Az ingatlan jelzálogozással foglalkozó bankok magukkal rántják a többi pénzintézetet. A láncreakciót a világ vezető jegybankjai, így az európai és az amerikai, valamint a japán jegybank azzal próbálják megállítani, hogy példátlan mennyiségű új pénzt fecskendeznek a pénzrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy alacsony kamatok mellett hitelt adnak a kereskedelmi bankoknak, amelyek a pénzeket tovább adják a kisebb, és azok a még kisebb bankoknak.
(NetHirlap)
Nagy bajban van a jelzálogpiac
Pirosban úsznak az európai részvénypiacok, elsősorban az amerikai jelzáloghitel miatt. A napokban lehetetlenné vált a lakáshitelezés néhány amerikai bank és hitelfelvevő számára, kiderült ugyanis, hogy az elmúlt fél év alatt 926 ezer végrehajtási eljárás indult olyan jelzáloghiteles törlesztők ellen, akik nem tudták fizetni a részleteket.
Az amerikai bankok egyik trükkje, hogy az alacsonyabb jövedelmű emberekkel kötött szerződésben magasabb jelzáloghitelt írnak ki, melyet a gyanútlan laikus gyakran nem vesz észre. Jelenleg a megemelkedő hitelkamatok és a megtorpanó ingatlanárak két oldalról is szorongatják a lakástulajdonosokat. Az elsődleges és a másodlagos jelzálogpiac bedőlése miatt pedig több mint egymillió háztartás került veszélybe és az árverések száma folyamatosan növekszik.
Az ok az, hogy évekkel ezelőtt az amerikai jelzálogbankok, éppen azért mert a gazdaságban mesterségesen ugyan, de sok pénz volt, megszaporították a szolgáltatásaikat és lehetővé tették a hitelfelvételt a szerényebb jövedelműeknek is, akik éltek a lehetőséggel. Az ingatlanpiac felfutott, ez pedig újabb jelzáloghitel-konstrukciókat indukált. Már akkor 2003-2004 környékén sok szakértő „ingatlan lufit” emlegetett, vagyis mesterségesen felfújt piacot.
Tavaly és tavalyelőtt emelkedtek a kamatok, mire sok adós bejelentette, hogy nem tudja fizetni a részleteket. A jelzálogbankok erre válaszként sorra adták el ezeket a behajthatatlan követeléseket, a többi között például kockázati fedezeti alapoknak. A hitelminősítő intézetek sem kaptak észbe, ráadásul az ő businessük az volt, hogy biztonságosnak minősítsenek amúgy nem biztonságos kockázatokat is.
Az egyre több nem fizető adós miatt egyre több kockázati fedezeti alap ment csődbe, és így jutott el a piac a mostani válsághoz. A jelzálogpiac a briteknél vagy a németeknél ugyanilyen nagy bajban van, így az esemény szép lassan hazánkat is elérheti - mert már csak ez hiányzott nekünk (ez a fránya kapitalizmus)!
(Kossuth rádió - barikád.hu)
Európát fenyegeti az amerikai jelzálogpiac bedőlése
Meglepetést okozott az amerikai jelzálogpiac, nem is kicsit. Azt azonban még nem tudni, mi lesz ennek a következménye itt, Európában. A szakértők nem sok jót jósolnak. Az Egyesült Államokban a bankok az elmúlt két-három évben már úgy hiteleztek az építkezőknek, a lakásvásárlóknak, hogy a hitelfelvevőknek egyetlen dollár saját tőkét sem kellett letenniük.
Német pénzintézetek egymás után kénytelenek elismerni, hogy komolyan, sőt életveszélyesen megégették magukat az amerikai jelzálogpiacon. Mindennek egyelőre beláthatatlanok a következményei a német és az összeurópai bankrendszerre nézve. Eddig csak azt tudtuk, hogy a milliónyi német kis- és középtőkés pénzszükségletét ellátó IKB Industriebank került csődközeli helyzetbe, mert nem kevesebb, mint nyolcmilliárd dollárnyi behajthatatlan követelései keletkeztek az Egyesült Államokban. Ez a bank ugyanis kőkeményen adott hitelt az ingatlanpiac mostani bedőlése miatt fizetésképtelenné vált amerikai kisbankoknak, illetve közvetlenül amerikai polgároknak.
Az Egyesült Államokban a bankok az elmúlt két-három évben már úgy hiteleztek az építkezőknek, a lakásvásárlóknak, hogy a hitelfelvevőknek egyetlen dollár saját tőkét sem kellett letenniük. Mindenesetre most ott tartunk, hogy a német Postbankról és egy másik híres nagy bankról, a WestLB-ről derült ki, szintén milliárdos nagyságrendben veszítettek pénzt az Egyesült Államokban.
Egyelőre nem világos, hogy mindez a teljes valóság, vagy ez csak a jéghegy csúcsa, legalábbis ami a német bankszektor problémáit illeti. A Nemzetközi Valutaalap és néhány német kormányzati tisztségviselő naponta nyugtatgatja a közvéleményt, hogy a gazdasági növekedést sem Németországban, sem a világban nem befolyásolja a most napvilágra került világméretű hitelpiaci probléma, ugyanakkor több szakértő, akit nem kötelez a kincstári optimizmus, egészen drámainak látja a helyzetet,és azt mondja, hogy globális pénzügyi válság lesz, amely gazdasági válságba torkollik.
(radio.hu)
Kapcsolódó témák:
A pénzrendszer ismereteink nagyon korlátozottak
kommentek