Ford Perfect, Galaxis Útikalauz stopposoknak
 |
Szanyi Tibor rendkívül cinikus nyilatkozata kapcsán fogalmazódott meg bennem ennek a posztnak az alapgondolata, miszerint nem egy-egy egyén csinálja a történelmet, hanem a történelem csinálja az egyént.
Hogy egy kicsit messzebbre evezzek időben és térben, egyre inkább azt gondolom, hogy pl. Hitler nem az okozója volt a náci párt megalakulásának, a zsidóüldözésnek, a Holocaustnak, és a II. Világháborúnak, de lehetne ezt a példát felhozni Napóleonra, Sztálinra is.
Úgy tűnik, a társadalomban vannak valamifajta belső áramlatok, amelyek kitermelik magukból a vezetőket, irányítókat - és itt elnézést kell kérnem a hasonlatért, de kb. úgy, mint ahogy sűrű szennyvízben a szilárdabb és könnyebb részek a felszínre kerülnek. A felszínre mozgás jellegét gondolom mindenki el tudja képzelni magának, nem kell ennél képszerűbb legyek. Az adott témára vonatkozóan a hasonlat sem túlságosan elvont, attól tartok.
A felszínre, és megfelelő helyre került darabka képes lehet arra, hogy valamilyen irányba befolyásolja az egész folyam haladási irányát és sebességét. Itt nem elhanyagolható tényező az adott (nyilván meglehetősen méretes) darab saját akarata, céljai is - a képletes példában az a fizikai törvény, hogy könnyebb, mint a környezetének alkotóelemei.
Hogy a folyam Szanyi Tibor példája esetében mit jelent: képzeljünk el egy nagy-nagy és kétes erkölcsi, szellemi tisztaságú folyamot - magát az egész társadalmat. Ebben egy sűrűbb folyam úszik, mint a Golf-áramlat - az úgynevezett "politikai elit", ami tegyük hozzá, nem abban az értelemben számít elitnek, hogy esetleg nagyobb szellemi és erkölcsi tisztasággal rendelkezne, mint a teljes folyam átlagos szennyezettsége.
Ebben a sűrűbb áramlatban, felül, a legsűrűbb rétegben - amely már képes eldugítani egy-két csatornaágat - van mondjuk Szanyi Tibor is - de most nem ő az a bizonyos kitüntetett darabka.
A nagy folyam tehát folyik egy csatornában, amelyben vannak leágazások, de a sűrűje itt-ott elzár egy-egy utat, így kényszerítve a teljes folyamot célja felé. Mármint amerre a sűrűje akar menni. És akkor az a nagy darab hirtelen elzár egy olyan járatot, amelybe a sűrűje saját tehetetlensége folytán vinné az egész folyamot.
Na, ekkor szólal meg Szanyi Tibor, hogy ez a darab bizony pótolható, hogy minden mehessen a régiben. És nem elkezdődött, de a felgyülemlő nyomás miatt nagy valószínűséggel felgyorsult egy újabb nagy darabka kiemelkedése, amely majd kiüti a helyéből azt a bosszantó és akadályozó darabot.
Amint a példából is látszik, a folyamnak a haladásba nem sok beleszólása van, ez nagy darabok dolga és lehetősége. Max. 4 évenként belekavarhat a sűrűbb részbe, de az állaga bizony nem sokat változik. :o)
Viszont egy nagyon fontos dolog... maga az egész folyam termeli ki ezt az "elitet". A folyam teljes egészének felelőssége a haladás irányáért teljesen egyetemleges, mindenki a maga szintjén felelős az adott helyzetért.
Hitler sem emelkedett volna ki, ha a német társadalom folyama nem ebbe az irányba haladt volna. Szerintem csak igényt elégített ki, nem igényt teremtett - inkább csak kihasználta, és persze erősítette. Ezt a módszert a mai politikai életben is használják, a náciveszély, a zsidók, illetve a kommunisták emlegetésével.
Persze a fenti kép a valóságban sokkal bonyolultabb, több áramlat van, de kívülről ez csak egy örvénylő folyamnak látszik.
Gyurcsány Ferenc semmiképpen sem buta. Valószínűleg neki már fontosabb az a kép, ami kialakul majd róla. Pénze van, megismerte a hatalmat is, most már történelmi babérokra tör. Ha emiatt bukik, elmondhatja majd, hogy ő megtett mindent, és tisztán ragyogva fog kimászni léből...
(Azért érdemes emlékezni a darabka útjára felfelé, amíg nagy darab lett belőle... de ezt mindenki természetesnek veszi, ezért a történelemkönyvek sem fogják megemlíteni.)
kommentek