Ez a poszt megjelent a Konzervatóriumon.
A melegtüntetés kapcsán szokás hivatkozni az alapvető emberi jogokra (nem inkább alapvető szabadságjogok?) Akárhogyan is nevezzük, és akármit is értünk alatta, a kérdés az: van bármi értelme ezekért a jogokért a társadalom egy másik csoportja ellen tüntetni ?
2006. októberében az állam sértette meg polgárai alapvető szabadságjogait. Az állami erőszakszervezetek léptek fel több szempontból is jogtalanul, az állam polgárainak két jól körülhatárolható csoportja ellen: a Fidesz-gyűlésen részt vett tüntetők, és az akkor az utcán tartózkodó járókelők ellen.
A melegtüntetésen ellenben a társadalom egy jól körülhatárolható csoportja lépett fel a társadalom egy másik, szintén jól körülhatárolható csoportja ellen. Az állam számára minden eszköz rendelkezésre állt és áll most is, hogy polgárainak valamely csoportját megvédje bármely másik csoporttól, amennyiben azok nem tartják be a hatályos törvényeket. Ezt az állam - a rendőrség - a tüntetésen meg is tette, más kérdés, hogy lehetett volna jobban is csinálni (például, nem közvetlenül egymás mellé engedélyezni a két tüntetést).
Visszatérve 2006-ra, a gyakorlat (a rendőrség által, bár jobbára felelős nélkül, de mégis elbukott perek) azt mutatják, hogy a jogrendszer végső soron működik, még akkor is, ha megvédeni nem volt képes a polgárokat az állami erőszaktól, és a valódi felelősök számára az ügy nem járt következményekkel (bár még járhat, a következő kormány idején).
Évtizedeken keresztül diktatúrában éltünk. 18 évvel az úgynevezett rendszerváltás után, és az októberi események után csaknem 2 évvel még mindig nem egyértelmű mindenki számára, hogy az egyetlen, az állam polgáraira leselkedő valódi veszély, az alapvető szabadságjogoktól való megfosztás csak az állam részéről jöhet.
Az ultraradikálisok nem foszthatnak meg senkit jobban emberi jogaikról, mint bármelyik bűnöző. Akkor most tüntessünk a bűnözők ellen is, emberi jogainkért?
kommentek