Egyiket sem!

Magyar szakemberek a korábbiaknál környezetkímélőbb üzemanyagot állítottak elő. Az új biodízel önmagában is képes a járművek működtetésére


Új, az eddigieknél környezetkímélőbb üzemanyagot állítottak elő magyar szakemberek. Boros Béla gépészmérnök, Thész János és Király Zoltán vegyészmérnök által kidolgozott új technológiával a tisztított növényi olajok vagy állati zsiradékok minden egyes atomja üzemanyaggá alakítható, és ellentétben a ma ismert eljárásokkal, nem keletkezik glicerin.

Ezzel a fejlesztéssel az olajos magvakból 20 százalékkal több üzemanyag állítható elő, és ráadásként a biodízel gyártásakor keletkezett glicerin is feldolgozható üzemanyaggá. Eddig a zöldüzemanyag gyártásakor 10-12 százalék glicerin keletkezett melléktermékként, amivel nem tudnak mit kezdeni a gyártók. Csak Európában fél millió tonna glicerin halmozódott fel.

A szabadalommal védett eljárással készült üzemanyagot a feltalálók nevének kezdőbetűje alapján "TBK"-nak nevezték el. A TBK látszatra nem különbözik a többi biodízeltől, a motor teljesítményét és fogyasztását nem változtatja meg, viszont tökéletesebb az égése, mert a dízelekre jellemző koromkibocsátás jóval kevesebb. Ezenfelül a hideg időjárási viszonyoknak ugyanúgy megfelel, mint az alpesi dízel néven ismert gázolajadalék.

A találmány a májusi nemzetközi találmányi kiállításokon Genfben, Kuala Lumpurban és Varsóban aranyérmet kapott.

A "TBK" gyártása a tervek szerint jövőre indul be. Az új biodízel akár önmagában, akár gázolajok kiegészítő komponenseként dízelmotorok meghajtására alkalmas, de fűtőolajként is kiváló.

Forrás: Független Hírügynökség

Vajon Gavra Gábor fog értekezni a Hírszerző.hu-n Tom Lantos listájáról , az Egyesült Államok és különösen Tom Lantos fasizálódásának tükrében, mint tette azt a scientológus-listával kapcsolatban a jobboldalról?

"Hogy ki a zsidó és ki nem, azt én döntöm el."
(Hermann Göring)

"Hogy ki a fasiszta, és ki nem, azt én döntöm el."
(Ilyen nincs, ilyet senki nem mondott, ez csak hangulatkeltés! :o) )

Göring idejében, Németországban a zsidókártya volt az adu ász, a mai világban az antiszemitakártya? Mi a lényeg, a megbélyegzés ténye, vagy az, hogy ki bélyegez meg? Van aki megbélyegezhet, van aki nem?

Asszem, érdemes lesz a gazdasági téma mellett egy kicsit a fasizmussal is foglalkozni, pl. hogy mik a jellemzői, teszemazt állampolgári jogok korlátozása, meg ilyenek.

Olvasó írja:

"az lényegrül:
figyu. nekem a cikkjeitekből eddig az jött le (a remek történelmi háttéranyagot leszámítva)
hogy a kamatos kamat rossz. tönkreteszi a világot, végünk (lesz).
a kamat magában is rossz.
az emberek nem látják át az összefüggéseket, rossz.
a jegybankok a saját gazdagodásukkal törődnek, rosszak.
a (jel)pénz mögött nincsközvetlen értékfedezet, rossz.
a bankok adhatnak kölcsön a virtuáis pénzkészletükből, nagyon rossz.
a nagy nemzetközi bankházak kezében sok pénz és hatalom csoportosul, nagyon rossz.

mindegyik állításotok (inkább sugallat, oké) valami ilyen irányba mutat. most nincs időm mélyebben ebbe belemenni, majd."

Én nem szoktam a gazdasági témákról értekezni, a blogindító jogán szólnék hozzá a kérdéshez.

A legtöbb ember a világot úgy nézi, mint ezt a weblapot az átlagolvasó.

Aki nem tud olvasni, színeket lát, dobozokat, krixkraxokat. Aki tud olvasni, annak már tartalom is van benne. Akit érdekel a téma, abban gondolatokat is elindít - ellenállást, vagy akár továbbgondolja. De nem ez a lényeg!

Nagyon jó kérdéseket tett fel egy olvasó, ezért inkább ebben a formában próbálok meg válaszolni.

Kérdés: Kicsit utópisztikus ez a természetes gazdaság fogalom. (bár értem a problémád okát.) esetlen fejtsd ki konkrétabban.
a 1300-as évekbeli pénzbeszolgáltatósdi, meg a kamat tilalma nem hiszem, hogy megvalósítható.

A hírszerzőn találtam egy publicisztikát, Hogyan bánt el a népi Kína a világ liberálisaival címmel.

Egy barátommal beszélgettünk erről a cikkről, és szóba került, hogy ebben az egész történetben van egy apró képzavar, egy előre befűzött szál, s egy túl gyorsan levont következtetés, ezáltal a cikk már nem tényközlésé vált, hanem véleményé, de az egész mégis olyan, mintha egy egységes egész lenne, egy helyzet tényszerű ismertetése. Nem töpreng a szerző, állít.

A cikkből simán lejön, hogy Kína intézte el, hogy a civil szervezet konzultációs jogát megvonják az ENSZ-ben.

Félreértés elkerülése végett, elhiszem, hogy Kína vissza akarta vonatni a jogot... ebből a szempontból minden stimmel. De a 99% igazság mellett ott van az 1% valószínű hazugság. Kína kérte, valaki(k)nek kapóra jött (nem Kubára gondolok), és már ki is zárták. Nem zúdultak fel a fejlett országok, nem intettek be Kínának, Amerika nem feszítette be kötélizmait. De Kína a mumus, mindent rá lehet kenni.

Amikor Kínára hivatkoznak, érdemes a dolgok és az érdekek mögé gondolni. Ő az új ellenség, aki ellen az egész nyugati civilizációnak egységfrontba kell tömörülni, kérdés és kétség nélkül, miután az arabokat sikerült mind kicsinálnunk. :(

A cikk, ha nem lett volna kicsit sem elfogult, valami ilyen címet kaphatott volna: Hogyan bánt el az ENSZ a világ liberálisaival. A cikk meg... :)

A Szabad Európa Rádió nyugalmazott főszerkeszőjének, Drábik Jánosnak VILÁGDEMOKRATÚRA c.-könyvében olvasmányos és elgondolkodtató módon vázolja fel a közpénzrendszer megszűnésének kezdetét a középkorból. A cikk kapcsolódik az egyik frissen írt cikkemhez.

A két cikk között a kapcsolat a Fuggerek kapcsán értendő. Érdemes mindkét cikket elolvasni és összevetni.

Mai napon kezembe vettem a HVG 2007. augusztus 11.-i számát és igen érdekes cikket találtam. A cikk címe "Pénzcsinálók".

Ugyanott a HVG-ben van még egy cikk a fél évezredes Fugger alapítványokról, illetve az augsburgi Fugger házakról.
Mindkét cikk nagyon érdekes, ám én most csak a rövidebbiket mutatom be azzal a céllal, hogy ezt követően egy másik cikkel összevethessük.

Gessell kommentjét a fejtörővel kapcsolatban, a félreértések elkerülése végett kiteszem egy külön posztba is.

"A geometriai fejtörő konkrét megoldásában ne keressük az analógiát a pénzrendszer problémájában, ugyanis a geometriai probléma az egyléptékű problémákhoz tartozik amíg a kamatos-kamattal működtetett pénzrendszer a mértani haladványok problémákhoz tartozik.
A két problémafajta megoldása semmiképpen sem ugyanaz. Ha a megoldásában közvetlen analógia lenne, akkor már rég olyan természetes gazdasági rend üzemelne, amelyet nem csak az emberiség 5%-a érti.

A két probléma között húzott analógia sokkal érdekesebb addig amíg egyáltalán a megoldás keresés elindulásáig történik, vagyis a megértés mélyebb rétegeibe enged beavatni bennünket. Lásd a folytatást: egyiketsem.blog.hu/2007/08/12/title_9442"